Sávszélesség

1. Fogalom magyarul:Sávszélesség

2. Fogalom angolul:Bandwidth

3. Meghatározás:

Sávszélességen az elektromos jelek frekvenciatartománybeli komponensei – röviden: spektruma – által elfoglalt, illetve ezek által igényelt tartomány nagyságát értjük. Jellegzetes esetek:

  1. Ún. alapsávi jelek, amelyek spektruma a nulla frekvencia vagy nagyon kis frekvenciaérték, és egy felső határfrekvencia között helyezkedik el. Ekkor a sávszélesség pontosan, vagy jó közelítéssel a felső határfrekvencia.
  2. Modulált jelek egyetlen (szinuszos) vivő amplitúdó-, vagy szögmodulációja esetén. Ekkor a modulált jel frekvenciatartománybeli komponensei a vivőfrekvencia környezetében, attól „lefelé” ill. „felfelé”, szimmetrikusan helyezkednek el. Ekkor a sávszélesség a felső és az alsó frekvenciaérték különbsége.
  3. Összetett (több vivős) modulált jelek esetén, a b) esethez hasonlóan, sávszélességen a modulált jel által elfoglalt frekvenciatartomány felső és alsó határának különbségét értjük.

Sávszélességről beszélünk elektronikus eszköznél is (erősítő, antenna, szűrő, stb.), amelyek jellemzően egy meghatározott frekvenciasávba eső jeleket képesek továbbítani. Ez esetben a sávszélesség az adott eszköz üzemi frekvenciatartományát jelenti.

4. Hivatkozások:

5. Megjegyzések:

  1. Az elektromos jelek spektruma - legyenek azok analóg vagy digitális, rádióhullámok segítségével vagy vezetéken továbbított jelek -, összetett szerkezetű, sokféle, különböző amplitúdójú, rezgésszámú és fázishelyzetű szinuszhullám alkotja, illetve a jel ilyen elemi, véges vagy végtelen számú elemi szinuszos komponensre bontható. Ezek az elemi komponensek konkrét frekvenciaértékekkel azonosíthatók (ilyenkor beszélünk vonalas spektrumról), vagy a jel csak elméletben bontható fel szinuszos komponensekre (ilyenkor folytonos spektrumról beszélünk).
  2. A jelek sávszélessége elméletben gyakran végtelen, a fizikai rendszereink pedig nyilván csak véges sávszélességben képesek jeleket átvinni, feldolgozni. Ezért a gyakorlatban a jelek sávszélességét olyan értékre határoljuk le, amely elegendő a jel adott kritériumok szerinti hű átviteléhez ill. reprodukciójához. Példa: az analóg hangjel frekvenciatartományának felső határát beszédnél néhány kHz-re (specifikusan a telefóniában 3400 Hz-re), zenénél 15 kHz-re állítják be.
  3. A hétköznapi szóhasználatban elterjedt a „sávszélesség” kifejezésnek az  „adatsebesség” szinonímájaként való használata. Így beszélnek pl. szélessávú internetelérésről, letöltésről. Ez elvileg helytelen.  
10865 Megtekintés
Átlagos (0 Szavazatok)

Gyakran ismételt kérdések

Hogyan tudok hozzászólást fűzni a szócikkhez?

Regisztráció után (egy név és egy valós e-mail cím kell hozzá) lehet hozzászólni.

Ki felügyeli a fogalmak helyességét?

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület által létrehozott szerkesztőbizottság hagyja jóvá a fogalmakat.

Lehet bővíteni a fogalomtárat?

Alapvetően a projekt 2. szakaszában (2017.) is a szerkesztőség határozza meg definiálandó fogalmakat. Ha javaslata van akkor küldje meg az info@hte.hu e-mail címre.