1. Fogalom magyarul:             internetszolgáltató

2. Fogalom angolul:                Internet Service Provider (ISP)

3. Meghatározás:

Az internetszolgáltatók (ISP-k) azok a szervezetek, amelyek internet szolgáltatást nyújtanak. Ezek a szervezetek többnyire vállalkozások, amelyek ezeknek a szolgáltatásoknak az értékesítése révén tesznek szert bevételre. Az internetszolgáltatás alatt itt nagyon sokféle lehetőséget értünk, amelyek közül a legnyilvánvalóbb és amellyel gyakorlatilag a szolgáltatók összes ügyfele találkozik, az internet hozzáférési szolgáltatás. Néhány további jellemző szolgáltatás, amivel az magánügyfelek találkozhatnak: postaláda szolgáltatás (vagyis az ügyfél a szolgáltatóra utaló emailcímet kap), tárterületszolgáltatás, vírusvédelem. Néhány más szolgáltatás az üzleti ügyfelek esetén gyakoribb: szerver hosting, felhőszolgáltatás, VPN.

Az internetszolgáltatók hálózata két részre bontható: a gerinchálózat vagy maghálózat arra szolgál, hogy azon a szolgáltató aggregáltan nagy mennyiségű forgalmat továbbítson a saját hálózatán belülre vagy valamelyik internet kicserélő pont (IXP) felé, vagyis a saját hálózatán kívülre. A másik része a hozzáférési hálózat, amelyen keresztül az ügyfelek az IAS-t igénybe tudják venni. Amíg a gerinchálózat ma már gyakorlatilag minden esetben nagysebességű optikai kábelekből és az ezeket kezelő optikai kapcsolókból és útvonalválasztókból áll, a hozzáférési hálózatok esetén még többféle vezetékes és rádiós technológiát találhatunk, amelyek változatos átbocsátóképességgel és késleltetéssel rendelkeznek.

Az internetszolgáltatók hálózatai az IXP-kben kapcsolódnak össze. Az összekapcsolódó szolgáltatók viszonyrendszere lehet peering vagy tranzit jellegű. Az előbbi esetbe a szolgáltatók a kölcsönös előnyök alapján díjmentesen továbbítják annak a forgalmát, akivel peering viszonyban vannak. A tranzit szolgáltatás esetén tranzitot kérő szolgáltató díjat fizet. Ezzel összefüggésben az internetszolgáltatókat (ISP) szokás három szintre besorolni a képességeik és a lehetőségeik alapján (lásd az ábrán is):

•           Az 1. szintű internetszolgáltatók (Tier 1 ISPs) jelentik az internet gerincét, globális kiterjedtségük van és az infokommunikáció meghatározó szereplői. Nem fizetnek a tranzitért és a társviszony (peering) is ingyenes számukra. Az 1-es szintű hálózatok összekötik az alacsonyabb szintű (Tier 2 és Tier 3) internetszolgáltatókat, és az alacsonyabb szintű internetszolgáltatóktól tranzitdíjat számítanak fel hálózataik használatáért.

•           A 2. szintű internetszolgáltatók (Tier 2 ISPs) kiterjedt regionális vagy nemzeti szintű hálózattal rendelkeznek. Csak néhány Tier 2 internetszolgáltató képes kiszolgálni a fogyasztókat több kontinensen. A Tier-2 szolgáltatók más Tier-2-vel együttműködnek, hogy minimalizálják az IP forgalom továbbításának költségeit, de továbbra is meg kell vásárolniuk az IP tranzitot az 1. szintű internetszolgáltatóktól, hogy elérjék az internet többi részét.

•           A 3. szintű internetszolgáltatók (Tier 3 ISPs) regionális szolgáltatók, amelyek hálózata néhány országot vagy régiót fed le. A 3. szintű internetszolgáltatók csak vásárolják az internetes forgalomtovábbítást – nincs társviszony. A Tier 1 IP tranzit magas költségeinek elkerülése érdekében gyakran vásárolnak IP tranzit szolgáltatást a Tier 2 szolgáltatóktól. A 3. szintű internetszolgáltatók általában nem rendelkeznek tranzit ügyfelekkel és általában a helyi vállalati és fogyasztói piacokkal foglalkoznak.

​​​​​​​

Az internetszolgáltatók hierarchiája a magasabb szinttel rendelkezőket Upstream, az alacsonyabb szinttel rendelkezőket pedig Downstream kategóriába sorolja. Például amikor a forgalom egy Tier 3 ISP-ről egy Tier 2 ISP-re áramlik, az felfelé halad. Ebben az esetben az alacsonyabb szintű (vagyis a Tier 3) ISP egy downstream szolgáltató, aki IP tranzit szolgáltatást vásárol a Tier 2 ISP-től – egy upstream szolgáltatótól. A hasonló szintű internetszolgáltatók, például két Tier 1 ISP, egyenrangú partnerek.

 4. Hivatkozások:

1. Orosz Péter, Skopkó Tamás, Marosits Tamás: Online ökoszisztémák, Tanulmány a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára, 2023. október

 5. Megjegyzések:

A fentebb megadott definíció értelmében nem szoktunk internetszolgáltatónak tekinteni olyan szervezeteket, amelyek csak internetszolgáltatók hálózatait kötik össze, tehát nem rendelkeznek hozzáférési hálózattal.

A szolgáltatók hálózatában mostanra megjelentek a nagy tartalomszolgáltatók proxy-ként működő hálózatrészei is, amelyek a népszerűbb tartalmak helyi tárolása révén nemcsak az ISP tranzitigényét csökkentik, hanem az ISP ügyfelei számára is kisebb válaszidővel és esetleg jobb minőségben nyújtanak szolgáltatást.

 6. Kulcsszavak:

Internet, IXP, AS, ASN, szervezet, vállalkozás