1. Fogalom magyarul: forgalomirányítási információs rendszer

2. Fogalom angolul: traffic management information system

3. Meghatározás:

A forgalomirányítási információs rendszerek olyan technológiai megoldások, amelyek célja, hogy figyeljék, szabályozzák és optimalizálják a közúti forgalmat valós időben. Ezek a rendszerek a közlekedésbiztonság javítására, a torlódások csökkentésére, az utazási idők optimalizálására, valamint a közlekedési infrastruktúra hatékonyabb kihasználására szolgálnak.

Városi környezetben a forgalomirányítás jelentősen eltér az autópályák forgalomirányításától. Ennek fő oka a forgalom résztvevőinek és szállítóinak sokasága, beleértve a gyalogosokat, kerékpárosokat, motoros magán- és haszongépjárműveket, a közösségiközlekedés kiszolgáló buszokkal, villamosokkal, vonatokkal (metróval), amelyek vagy közös közlekedési útvonalon közlekednek, vagy némelyek közül a közlekedési utak részben átfedik egymást. Ezen a komplexitáson túlmenően, az önvezető járművek bevezetése után további kihívások elé állítják a forgalomirányítást, beleértve a szabályozások és irányelvek elektronikus kezelésének szükségességét.

A városi közlekedési hálózatok természetesen nem elszigeteltek. Szoros kapcsolataik vannak a szomszédos hálózatokkal, gyakran több hálózattal, amelyek jellemzői hasonlóak vagy eltérőek lehetnek: más városi hatóságok, vidéki utak és városközi autópályák. Mivel a városi hálózatok földrajzilag viszonylag kicsik, a „határhatások” nagyon fontosak, és egyre nagyobb szükség van a városhatárokon átnyúló forgalom aktív és együttműködő irányítására. Ez megköveteli a részletes kiterjedt forgalomirányítási információk valós idejű interoperábilis cseréjét (DATEX II) a többi közúthatósággal és forgalomirányítási rendszerrel.

Ezen túlmenően az úthasználók egyre több információval rendelkeznek a helyi forgalomról, akár flottakezelők (például tehergépjárművek vagy buszok) vagy harmadik fél szolgáltatók (magánautósok) révén. Ezek is részesülnek a megbízható forgalmi információkhoz való hozzáférésből, hogy optimalizálják az útvonaltervezést és az utazási viselkedésüket. A városi hatóság általában ösztönözni kívánja a valós idejű forgalmi adatok ilyen intelligens használatát: ha a forgalmat tájékoztatják a torlódások helyéről, akkor hajlamos lesz elkerülni a helyzetet rontó útvonalakat.

A forgalomirányítási rendszerek szenzorok, okos kamerák, radarok és más érzékelők segítségével folyamatosan gyűjtik a közúti forgalmi adatokat. Ezek az eszközök adatokat szolgáltatnak a járművek sebességéről, gyorsulásáról, sűrűségéről, valamint a közlekedési torlódásokról és eseményekről (pl. balesetek, útlezárások). Ezeket az adatokat elemzik, és valós időben továbbítják a forgalomirányítási központoknak, ahol döntéseket hoznak a forgalom optimalizálása érdekében.

A forgalomirányító rendszerek dinamikusan módosíthatják a közlekedési jelzőlámpák ciklusait a valós idejű forgalmi adatok alapján. Például torlódás esetén hosszabb zöld jelzést adhatnak a forgalmasabb irányba, míg a kisebb forgalmú irányokban rövidebb zöld jelzés marad. A rendszerek dinamikus forgalmi sávokat, változó sebességhatárokat és sávelosztásokat is alkalmazhatnak, hogy az aktuális forgalmi viszonyokhoz igazítsák a közlekedési szabályokat. A forgalomirányítási rendszerek nemcsak a forgalom szabályozásában segítenek, hanem az információk megosztásában is a közlekedők felé. Különféle kijelző táblákon (VJT), mobilalkalmazásokon, navigációs rendszereken vagy rádiókon keresztül információkat osztanak meg a forgalmi helyzetről, alternatív útvonalakról, balesetekről vagy útlezárásokról. Az autósok így valós időben tájékozódhatnak az útvonalak forgalmi helyzetéről, és dönthetnek alternatív útvonalak választása mellett.

A fejlett forgalomirányítási rendszerek mesterséges intelligenciát és adatmodelleket használnak arra, hogy előre jelezzék a forgalmi helyzeteket, és proaktív módon beavatkozzanak a torlódások megelőzése érdekében. Ezek a rendszerek képesek előrejelzéseket készíteni a forgalom alakulásáról, például balesetek, időjárásváltozások vagy nagy forgalmi események (pl. sportesemények, rendezvények) esetén, és ezek alapján módosítani a forgalomirányítást.

A modern forgalomirányítási rendszerek képesek integrálni a különböző közlekedési módok kezelését, például a közúti, vasúti és más közösségiközlekedési rendszereket. Ez lehetővé teszi, hogy a forgalomirányítási központok figyelembe vegyék a teljes közlekedési helyzetet is, például prioritást biztosítsanak a buszoknak vagy villamosoknak a jelzőlámpáknál.

Az integráció segíthet a közlekedés hatékonyabb működésében, csökkentve az utazási időt és a késéseket.

A dinamikus forgalomirányítás lehetővé teszi, hogy a közlekedési rendszerek valós időben alkalmazkodjanak a forgalomhoz. Ez magában foglalhatja az alternatív útvonalak kijelölését, a sávok átirányítását, változtatható sebességhatárok alkalmazását vagy akár a forgalom egyes szakaszokból történő kitiltását (pl. városközpontok esetében).

A forgalomirányítási rendszerek főbb elemei:

• közlekedési jelzőlámpák szabályozása,
• forgalmi szenzorok és érzékelők adatainak gyűjtése, feldolgozása,
• információs kijelzőkön keresztül visszacsatolás a forgalomban résztvevők számára,
• forgalomirányítási központok manuális vagy automatikus beavatkozása a közlekedés szabályozásra,
• mesterséges intelligencia és más korai előrejelző rendszerek használata a közlekedési rendszerek optimalizálására.

4. Hivatkozások:

ISO 39001:2012, Road traffic safety (RTS) management systems — Requirements with guidance for

use

Az ISO 39001 szabvány a közúti közlekedésbiztonsági irányítási rendszer (RTSMS) tanúsításának referenciakerete. A szervezeteknek iránymutatást nyújt a közúti közlekedésbiztonság hatékony irányításához, a balesetek csökkentéséhez és az általános közúti biztonsági teljesítmény fokozásához. Célja, hogy segítse a szervezeteket abban, hogy a közúti biztonságot alapvető célkitűzésként integrálják irányítási rendszereikbe, valamint hogy összehangolják az országos közúti biztonsági célokkal és stratégiákkal.

5. Megjegyzések:

A forgalomirányító rendszerek célja a forgalmi torlódások minimalizálása. Az intelligens forgalomszabályozás és a valós idejű információk megosztása lehetővé teszi a járművezetők számára, hogy elkerüljék a zsúfolt útvonalakat, és optimalizálják az utazási idejüket.

A valós idejű megfigyelés és az automatikus beavatkozás segít a balesetek megelőzésében, például a sebesség csökkentésével, amikor a forgalmi helyzet ezt indokolja, vagy figyelmeztetve a vezetőket a veszélyes útszakaszokra. Az ITS ökoszisztéma azt célozza meg, hogy a közlekedés egészének a digitalizációjával hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető legyen a közlekedés.

Az optimalizált forgalomkezelés hathatósan csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást, mivel a járművek kevesebb időt töltenek álló forgalomban vagy lassú haladás közben.

6. Kulcsszavak: ITS, ITS ökoszisztéma, mobilitási adattér, Intelligens város, Mesterséges Intelligencia, VJT, mobilalkalmazások, navigációs rendszerek, DATEX II