1. Fogalom magyarul:             igény szerinti videó szolgáltatás

2. Fogalom angolul:                Video on Demand (VoD)

3. Meghatározás:

Az igény szerinti videószolgáltatás a digitális médiaszolgáltatás egy olyan módja, ahol a rendelkezésre álló videóállományok közül az ügyfél tetszőlegeset kiválaszthat és azt bármikor megtekintheti. A média lejátszása tetszőleges időpontban megszakítható, majd a megszakítás helyéről vagy tetszőleges időponttól folytatható. A videóállományok egy tartalomszolgáltató tulajdonai, a tartalomszolgáltató által működtetett hálózatról (content delivery network, CDN) egy videómegosztó platformon keresztül történik a kiszolgálás. A szolgáltató bevétele előfizetési díjakból és/vagy reklámok elhelyezéséből származik.

A videómegosztó platformokat jelenleg 3 nagy csoportba sorolhatjuk: 

• Hagyományos videómegosztók, ahol a nagy fogyasztói közönség mellett jelentős számú feltöltő is van, vagyis akik a tartalmakat hozzáadják. Ezek a tartalmak nagy változatosságot mutatnak mind hosszukat, mind minőségüket, mind műfajukat és céljukat tekintve. Vannak ún. csatornák, melyek ugyanattól a szerzőtől származó videók halmazát jelenti. A videók megtekintése legtöbbször ingyenes, a felhasználó hirdetéseket tekint meg a videó elején – hosszabb videó esetén időnként közben is – amelyből az üzemeltetőnek bevétele keletkezik. Másrészt előfizetési díj fejében a szolgáltatás reklámmentessé válik. (Példa: Youtube)
• Videófolyam szolgáltatók, amelyek többnyire, sőt, néha szinte kizárólagosan jogvédett tartalmakat kínálnak, amelyekért havi előfizetési díjat szednek. Jelentős mennyiségben állítanak elő és forgalmaznak saját tartalmakat. (Példa: Netflix)
• Rövid idejű videókat forgalmazó platformok, ahol a tartalom szinte kizárólag felhasználói tartalom. (Példa: TikTok)

Az egyes típusokon belül több – sőt, egyik másik esetben kimondottan nagyszámú – szolgáltató van, amelyek piaci részedése folyamatosan változik.

Az összes különbözőség ellenére mindhárom szolgáltatástípus esetén a működés, a népszerűség növekedésének és az új felhasználók bevonzásának kulcsa a nagyon jól működő ajánlórendszer, vagyis az az algoritmus, amely a felhasználó által korábban és aktuálisan megtekintett videók 

4. Hivatkozások:

5. Megjegyzések:

A videóforgalom mostanra a publikus Internet teljes forgalmának nagyjából 71%-át adja, de ez az arány az előrejelzések szerint tovább növekszik majd a következő 5 évben 80%-ra. Emellett egy olyan típusú szolgáltatásról beszélünk, amely szolgáltatásminőségi követelményei és az általa igényelt nagy átbocsátóképesség miatt folyamatos kihívás elé állítja a hálózatok fejlesztőit és üzemeltetőit. A videómegosztó platformok és szélesebb körben a VoD-jellegű szolgáltatások ugyanakkor egyre növekvő bevételeket generálnak az ilyen platformok tulajdonosainak.

A hagyományos videómegosztók megjelenésükkör hirtelen jelentős, ráadásul egyre növekvő felhasználói bázisú vetélytársat jelentettek a hagyományos műsorszórók számára. Hasonló konkurencia lett aztán számukra a streaming szolgáltatás, illetve erre a piacra érkezett az addigi trendekre „merőlegesen” a tulajdonképpen vírusvideókkal befutó TikTok.

Ahogy manapság a streaming szolgáltatók között felbukkanak hagyományos filmstúdiók – tehát a médiagyártók – képviselői, illetve a nagy műsorszóró társaságok, úgy a jövőben vélhetően a különböző típusú platformok konvergenciája lesz sokkal inkább szembetűnő. Itt elsősorban az online médiamegosztó platformokra és a közösségi hálózatokra gondolhatunk. Például könnyen beláthatjuk, hogy a Facebookon történő előre felvett vagy élő videó közvetítése technológiai szempontból semmiben nem különbözik attól, ahogyan ezt a videómegosztók végzik. A videómegosztókon elhelyezett értékelések és kommentek ugyanígy jellegükben nem különböznek a közösségi oldalak posztjaitól és a posztokra adott hangulatjelektől.

6. Kulcsszavak:

médiaátvitel, átbocsátóképesség, szolgáltatásminőség, szolgáltatás, kodek, CDN