1. Fogalom magyarul: Internet adatkicserélő központ (IXP)

2. Fogalom angolul: Internet eXchange Point (IXP)

3. Meghatározás:

Az Internet adatkicserélő központ [1] (Internet Exchange Point, IXP) egy olyan fizikai hely, amelyen keresztül az internetes infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalatok közvetlenül csatlakoznak egymáshoz abból a célból, hogy internetes forgalmat cseréljenek. Ezek a vállalatok lehetnek például internetszolgáltatók (ISP-k) és tartalom közvetítő szolgáltatók (CDN-k), tartalomszolgáltatók, felhőszolgáltatók vagy akár SaaS szolgáltatók.

A vállalatok szempontjából ezek a helyek a hálózataik „szélén” (edge) találhatóak és lehetővé teszik számukra, hogy a saját hálózatukon kívülre forgalmat továbbítsanak, vagyis tulajdonképpen tranzitszolgáltatást tudnak igénybe venni. Ha az IPX, mint önálló szereplő oldaláról nézzük a helyzetet, akkor az IPX egy olyan fizikai helyen található, ahol több különböző hálózat ér össze. Ilyen helyek például az adatközpontok. Az IPX ezeken a helyeken fizikai hálózati kapcsolók – switchek – felhasználásával összeköttetést biztosít ezeknek a hálózatoknak.

Az IPX-ben való jelenlét lehetővé teszi a résztvevő vállalatok számára, hogy a kifelé menő forgalmuk kisebb hányadát kelljen a tranzitszolgáltatókon keresztül továbbítaniuk, csökkentve ezáltal a szolgáltatásuk átlagos bitenkénti szállítási költségét (per-bit delivery cost). Ugyanilyen jelentősnek mondható előny, hogy az IPX-n keresztül esetleg több útvonal érhető el, ami megengedi az optimalizálást és növeli a hibatűrést. Az optimalizálás a felhasználók számára is észrevehető minőségnövekedést eredményezhet, hiszen a rövidebb útvonal kisebb késleltetést jelenthet és a közvetlen összeköttetésen adott esetben magasabb sávszélesség juthat neki.

Tényleges megvalósítását tekintve az IXP egy nagyméretű második rétegben működő lokális hálózat (Layer 2 LANs), amely egy vagy több összekapcsolt Ethernet switch-ből áll, az IXP-ben résztvevő taghálózatok pedig ezekhez csatlakoznak. Az IPX-ben található hálózat – amely szükség esetén akár több épületre is kiterjedhet – jellegét tekintve nem különbözik a többi Ethernet-hálózattól, átbocsátóképessége, kapcsolási kapacitása azonban akár több Tbps is lehet.

Az IPX-ben a hálózatok a BGP (Border Gateway Protocol) segítségével kommunikálnak egymással. Ez a protokoll lehetővé teszi, hogy az IPX-ben összeérő hálózatok világosan elkülönítsék a hálózaton belüli menedzselési szempontokat és a hálózatok közötti kapcsolatok szabályozását. Az IXP-kben az összes peering viszony BGP-t használva jön létre.

Az IXP-ekre ott számítunk, ahol különböző szolgáltatói hálózatok találkoznak. Ahol a forgalom nagy, ott a kapacitásuk várhatóan nagyobb vagy éppenséggel több van belőlük. A pontos elhelyezkedésüket követhetjük egy térképen [2] vagy lekérhetjük adatbázisból [3].

Szervezetileg az IXP-ket többnyire független non-profit társaságok üzemeltetik, amelyeket az összekapcsolt ISP-k összessége vagy egy része finanszíroz, ugyanakkor lehetséges, hogy egy IXP-t egy szolgáltatósemleges, profitorientált gazdasági társaság tart fenn, de lehet a fenntartó egy egyetem vagy kormányzati szerv is, illetve létezik olyan modell is, ahol nincs fenntartó szervezet, a résztvevő hálózatok informális megállapodása működteti az IXP-et.

4. Hivatkozások:

1. https://www.cloudflare.com/learning/cdn/glossary/internet-exchange-point-ixp/, https://www.jpnap.net/en/articles/about_ixp.html, https://www.internetsociety.org/issues/ixps/, https://www.thousandeyes.com/learning/techtorials/internet-exchange-point
2. https://www.internetexchangemap.com/
3. https://www.peeringdb.com/
4. Orosz Péter, Skopkó Tamás, Marosits Tamás: Online ökoszisztémák, Tanulmány a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára, 2023. október

5. Megjegyzések:

Az IXP-ek alkalmazása nélkül a hálózatok közötti forgalom potenciálisan egy közvetítő hálózatra támaszkodna, amely leginkább – vagy szinte kizárólag – csak az internetes infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalatok hálózatai között továbbítana forgalmat. Ezeket tranzitszolgáltatóknak nevezzük és így folyik a nemzetközi internetes forgalom nagy része. Néha elkerülhetetlen ezeknek a használata, hiszen a közvetlen kapcsolat fenntartása a világ minden egyes internetszolgáltatójával nagyon költséges és feleslegesen bonyolult lenne. Amikor a forgalomforrást és a nyelőt tartalmazó hálózatok elég messze vannak egymástól, akkor nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a tranzithálózati szolgáltatás használata optimális választás.

Az IXP-rendszerre való 1992-es átállás óta az IXP-eken kicserélt internetes forgalom mérése volt az elsődleges adatforrás az internetes sávszélesség használatáról: hogyan növekszik az idő múlásával és hol keletkezik.

6. Kulcsszavak:

Internet, útválasztás, AS, ISP, BGP